Érkezés 14:33

Megérkeztünk Kawaguchikoba, ahol egyből iszonyatosan sok turistán kellett átverekednünk magunkat. Az állomáson volt egy kis lábáztató, hiába volt kint 30 fok, bele kellett raknom a lábamat. jól is esett. Volt csomagszállitási lehetőség a szállásra, Ákos a házigazdát órával hamarabb rendelte az állomáshoz, elnéztük a menetrendet. De szerencsére irta a járatszámot is és a gazda tudta hogy az nem akkora van ott. Kulturális katasztrófa elhárítva.

Lawson

Állomás mellett egyből ott volt a hires Lawson ami ami előtt mindenki megállt és probálta ugyanazta képet elkésziteni ami miatt idejött. Alul a kisbolt felette a ékeskedik a Fuji. Volt aki 3 fős stábbal érkezett. Sminkes, világositó, fotós. Indulás előtt olvastuk hogy felhoznak a bolt fölé egy paravánt hogy nem menjenek oda annyira zavarta az ott lakókat, de ennek még nyoma se volt. Jó marketing? A kép után ettünk azért egy fagyit a szemben lévő Family mart konkurens boltban. Ők is kapjanak egy ki szeretetet.

Bicikli

Béreltünk 3 elektromos rásegítéses cangát és elindultunk tó körül. Nem lett volna lehetetlen körbe tekerni se, de 4 óra mulva vissza kell vinni őket és 2 óra mulva sötétedik. Áttekertünk a szemközti oldalra ahonnan egy nagyobb turista gócpontra, közben többször megálltunk képeket csinálni, volt egy icipici szentély is a híd lábánál. Még volt nap mikor megéreztünk,rengetegen vannak. Volt egy szép virágágyás amit mindenki bele akart tenni a Fujis képbe. 5 perc gyaloglás után már nem volt senki a parton csak egy halász. Csend. Tópart. Fuji. Döglött hal. 30 perc után lement a nap a környező hegyek mögött, hirtelen hüvi lett. Ideje visszaindulni. Elsuhanó busz szele melegitett egy picit. Narancssárgás hegyek sziluettei kisernek vissza.

Vissza értünk már teljesen sötét lett, volt még másfél óránk, el tekertünk a szállásra átöltözni.

Tea

Megérkeztünk a szállásra, egy két emeletes tradicionális japán vendég ház fogadott minket, nagy meglepetésemre.Tudtam hogy futonon alszunk, de azt nem hogy ilyen szép lesz a ház amiben van az a futon. Beléptünk vártak a papucsaink és az előtér ahol le kell venni a cipőket. A házigazda vidáman fogadott minket és telefonnal a kezében google translate segitségével bemutatta a szobánkat, a fürdőt és a házat. Vicces volt a férfi hangját a translate tipikus női hangján megérteni. Emeleten voltunk, tolóajtót nyitva a tipikus 4 m2-es tatami szönyeges szoba. Futonok felhajtva jobbra az ablak alatt, baloldalt a szekrény és a kis asztal. Mondta hogy várjunk és hozza a teát. Nem hazudott, hozott mellé savanyitott retket. Kérdezt szeretjük-e, hogyne. Ákosnak nem izlett, ezen jót nevettünk Angolul számolta a csészéket. Áh! Mondom eljött az én időm. Visszaszámoltam neki japánul. Teljesen elájult tőle, vagy legalább is hihetően adta elő, de nekem jól esett a visszaigazólás. Ráadáként még oda szúrtam neki japánul egy "nagyon finom"-at is csak hogy feszegessem a húrt, ne attól meg végképp oda meg vissza volt. Kérdezte mikor megyünk fürdeni mert itt egy nagyobb közös fürdő van és hogy a másik vendéket 8ig fürdenek utána kéne. Mondtuk neki hogy mi visszamennénk enni és hogy 10 körül okés-e. Picit meglepődött, de kétszer is megkérdezve biztosra tudtuk hogy rendben lesz.

Red well 19:38

Visszatekertünk, leadtuk a a cangákat, Elkezdtünk éttermet keresni, a főuton turistás helyek voltak, én pici helyi lebujra vágyom. Nincs sok szerencsénk, ma még mindig nagy ünnepnap van itt, családi helyek bezártak. Találtam egyet ami jól néz ki. Odaérva látom hogy tökéletes. Pici két ember viszi az egészet, 7en vannak bent mind helyinek tűnik. Mielőtt beléphettünk volna az egyik tulaj kijön a konyháról és mély meghajolást követően keresztbe teszi a karjait és megkapjuk az egyértelmű X-et, mélyen sajnálom már nem tudunk fogadni titeket. Késő volt, valszeg lefogyott a napi adag. Nagyon sajnáltam azt a helyet. Lesz még ilyen máshol. Felmentünk egy ramenes mellett, beültünk oda, ettem egy jó nagy adag ramen, nagyon finom volt, pont ez kellett a bánatomra. Leközelebb rakni kell bele mindenfélét is. Hiányzott a tojás meg ilyesmi, nem tudtam hogy alapból nem raknak bele. Leöblitettem egy itallal amit asszem High ball-nak neveztek, képen valami long drinknek látszott, whiskey szóda lett belőle, amit ha jól láttam csapról öntöttek. Nem volt rossz ez se. 

Szállás 22:00

Ákosék előrementek hogy tudjanak előttem fürdeni, meg féltek a házigazda haragjától is. Én csak cammogni tudtam, a ramen után. Mire hazaértem már jöttek is vissza csiniben. Kaptunk tradicionális vendég ruhát yukatát amiben aludni is lehet de érkezés után abba mozogsz a házba.Mentem én is fürdeni, 5m2 zuhanyszoba, van egy nagy kád az egyik végén a másikon térd magaságba csapok zuhany és tükör. Sarokban muanyag sámli, azon ülve kellett zuhizni, meg tudnám szokni. Érdekes képet mutatott rólam a tükör közben, nem szoktam ezt az oldalamat ilyen formába nézegetni. Magamraöntöttem a yukatát, nagyon kényelmes, nem is akarom levenni, ebben alszom, Meg isszuk a maradék teát. kihajtjuk a futont és jóéjszakát. 

Reggel kipihenten kelek Ákosék meggyötört arcáról azt olvasom ők nem. Azt mondják annyira horkoltam,hogy beleremegett tolóajtó. Kellet engem az ajtó mellé tenni. Lehet az egész ház nem aludt az este. Ez egy jó pár minusz karma pont. De majd visszaszerezzük. Ablakot kinyitva a Fuji köszön jó reggelt. 

Házigazda kivitt csomagostúl az állomásra. Nagyon de nagyon megköszönjük neki a vendéglátást. 

Most pihi délutánig aztán irány Nagoya.

Ja és boldog születésnapot nekem. Köszi Bálint, neked is.