Érkezés 

Már lemegy a nap amikor leszálltunk a Shinkansenről. Már rutinosabban verekedjük át magunkat a tömegen, megakad a szemünk oldalt egy kapszula soron, itt se találtunk még olyan amit bárhol máshol láttunk volna. Volt egy Minoltás amin a képek alapján mükődő mini fényképézező vannak benne. Azt meg hogy? Ráadásul 1/4 az esélye hogy a minolta 7000st dobja. Én nem éreztem magamat elég szerencsésnek abban a pillanatban. Emőke bátrabb volt. Régi tégla gépet kapott. Sajnos nem tud képet készíteni. Lehet picit naivak voltunk.

Metro nem annyira futurisztikus mint Tokyoban. Picit 80s évekből maradt volna itt. Folyamatos madárcsicsergés törte meg a várakozás csendjét, rájöttünk ez mesterséges nyugtató ezen vonalon. Kiprobáltam egy új italt az automatából, olyan íze volt mint régen a tutti fruttis italpornak.

 Szállásunk egy 5 emeletes lakóház külső folyosóval. Egész korrekt méret, fürdő, wc, konyha/étkező nappal/háló, erkély. Tolóajtó és tatami, mosógép, Gyorsan kaptam is az alkalman és beraktam a 6 napi szennyesem. 2 napra maradt még, pont jól kiszámoltam.

Míg Emőke hajat mos, Ákossal elindultunk keresni egy helyet ahova betudunk ülni. Ide fele láttam egy csirkés éttermet, láttunk valami akciót reklámozó táblát 1400 yen-ért két óráig korlátlan sör vagy whisky szóda, nézzük meg. Beléptünk egyból kaptuk az hangos "Irasshaimase"-t személyzettől, ezzel üdvözlik vendégeket. Kedves úriember ültetne le a látvány konyha elé, de mondjuk hogy még várunk valakire, szeretnénk asztalt, megkaptuk. Később fogunk hivatalosan is bemutatkozni egymásnak de már most Nichan-ként fogok a felszolgálonkra hívatkozni. Nichan tudott valamennyire angolul amit nem azt translattel forditott, picit meg volt illetődve miután nem igazán értettük az első igazi kérdését. Azt mondogatta hogy "Fast drink", pici idő eltelt mire összeraktuk hogy az "First drink" akart lenni, és hogy mi legyen az első ital. Picit visszaesett a magabiztossága, de töretlenül és lelkesen magyarázta el nekünk az opciókat. Sört kértem, Ákos kiprobálta a sima Highball-t (whiskey szóda). Kértünk még hozzá sült csirkemellet, combot, vállat, ami szerintünk szárny akart lenni, edamame. Míg vártunk az ételre, kaptuk az italokat és mellé friss ropogós káposztát, valami isteni öntettel. Édeskés, szójás szezámmagos, fokhagymás.

Közben lassan beivodott a hely atmoszférája. Előttünk egy felnőtt társaság italozgatnak és jóízűen beszélgetenk. Hátrébb az étterem belsejében egy család vacsorázik egy ilyen emelt pódiumszerűségen aminek a közepe lukas volt hogy a lábadat belelógatva ülj a luk feletti asztalhoz. Jobbomon az ablak mögött a konyha szakács sürög-forog, szól valami japán pop fentről, 5 literes santory whiskey palackok a polcon. Falon mindenhol a hely maskarája Gaburi. Megkapjuk a edamamet,Nichan megmutatja hogy kell enni, hogy ne a tányérra repüljön a bab hanem a számba. Belső ívet kell a száj fele, mintha citromba harapnál. Elfogy a sör, jön a második. Kapjuk a csirkéket is. Isteni az illata. Comb elvileg dijat nyert, megérdemeltem. Puha, zamatos, szaftos, kivül ropog.

Megérkezik Emőke is, Kérülnk még sört, sojában pácolt főtt tojást, Cant stop eating stick-et (piritott tészta füszerbef forgatva), tényleg nem lehet abba hagyni az evését. Jöhet a saké is. Kihoznak nekünk három darab 3 decis nyitófüles üveget, picit megijedtem, hogy azt hogy isszuk meg mind hárman, egy elég lesz köszi, aztán gyorsan rájövök, hogy ja igen ez csak 12%-os. Nem túl erős, picit vizes, a finishben van valami rizses kesernye. Csak egy feles poharuk van, mindegy isszuk felváltva, Kampai! Emőke kapott egy tippet hogy van valalmi Ume ital, ami még fincsi. Nichánnak elmutogatjuk mit szeretnék, van is az a márka. Ez valalmi szilvakonyak, jéggel szolgálják. Inkább almalé mint szilva, a végén van csak valami halvány emlékesztető íz. Finom édes. 
Kapok közben egy boldog szülinapot dalt, egyből két verziót is, Jobban mellengette a lelkem mint a saké. Elfogy a főétel, jön a desszert. Gaburi sajátmárkás pudingját kérjük, tetején kakastaréj dísz. Egyszerü de finom. Végén kérünk egy fotót, beállt Nichan is, hozott csirkesapkát is. Tippelgettünk mennyi lesz a számla, nem néztünk közben annyira az árakat, kértünk ami tetszett, Picit tévedtünk, 9300 yen körül állt meg az óra, amin 22-23e körüli forint körül van, 3 emberre leosztva nem is vészes. Cserébe kaptunk egy felejthetetlen estét, remek kiszolgálást és az utunk eddigi legjobb éttermi élményét. Igy lett legendás a 35. szülinapom, ennél jobban kint nem is tudtam volna elképzelni. (talán ha még lett volna karaoke, de azt még pótoljuk Osakában)

Arrigato Nichan